Építőanyagok: természetes és mesterséges, Agyagipari termékek,

Bevezető rész:

Milyen építőanyagokat ismertek? Milyen építőanyagokból van építve a családi házatok?

Fő rész:

ÉPÍTŐANYAGOK

Az épületeket régen is, ma is különféle anyagokból építették.

Természetes anyagok:

 

Mesterséges anyagok:

  

Szerkezetépítő anyagok

 

Fából, kőből, betonból, vasbetonból, téglából, acélból, műanyagból készítik a mély- és magasépítési létesítmények teherhordozó elemeit.

Ezeknek az anyagoknak megfelelő fizikai és mechanikai tulajdonságai vannak, ami azért fontos, mert a belőlük készült szerkezeti elemek el kell bírják a nagy megterhelést.

Fizikai tulajdonság: az anyag színe, fénye, külső kinézete, stb.

Mechanikai tulajdonság: az anyag keménysége, szilárdsága, rugalmassága, stb.

 

A fa

Mit tanultunk a fáról és a fafeldolgozásról az 5. osztályban?

A fa természetes építőanyag – a természetben található. A legrégibb építőanyag.

Régen az ember fából készített kunyhót, gerendaházat, cölöpépítményt…stb.

 

  

https://www.youtube.com/watch?v=-ktf9N2OhTQ

Jó tulajdonságai vannak:

• szilárdság,
• szigetelőképesség,
• fagyállóság,
• ellenálló képesség a vegyszerekkel szemben,
• könnyen megmunkálható.

Attól függően, hogy hogyan dolgozzuk fel a fát, 3 faanyagtípus van:

• gömbfa: alap, oszlop, kerítés és állvány készítésére használják
• hasábfa: oszlopnak és durvább munkákhoz használják.
• fűrészelt fa: tetőszerkezetet, állványt, oszlopot, épületasztalos gyártmányokat készítenek belőle.

Nagyság szerint a fűrészáru lehet:

• gerenda,
• kisgerenda
• deszka
• léc

A természetes kő

A természetes követ is olyan régóta használják, mint a fát. Már az ősember is használta lakóhelyének megépítéséhez.

   

Tudjátok-e melyik a legrégebbi és legismertebb építmény kőből?

A piramisok. Az egyiptomiak építették néhány ezer évvel ezelőtt, kőből, és még ma is léteznek.

 

A természetes kő jó tulajdonságai:

• nagyon időálló,
• ellenáll a légköri változásoknak,
• igen nagy a szilárdsága és a
• keménysége.

 

Kőbányákban bányásszák a követ.

 

Használható nyersen – nem megmunkáltan. Falakat, töltéseket, épületalapot, útalapot készítenek belőle.

 

Megmunkáltan az építőkő lehet: tört kő, zúzalék, őrölt kő, csiszolt kő, kavics, murva és homok.

Az ismertebb kőfajták: gránit, mészkő, homokkő, márvány, stb.

   

A beton

Mesterséges építőanyag.

A mai építőipar egyik legfontosabb építőanyaga. Utakat, épületeket, épület alapot, hidat, betontömböket készítenek belőle.

   

A beton összetett építőanyag, a következő anyagokból készítik:

• kötőanyagból (cement)
• adalékanyagból (homok, kavics, kőzúzalék) és
• vízből.

Meséljétek el hogyan készítik a betont!

Régen kézi keveréssel – lapáttal készítették a betont, ma már betongyárak léteznek, ahol géppel (betonkeverővel) keverik össze az anyagokat, amíg homogén – egyenletes anyagot nem kapnak.

  

A beton elkészítés után hamar megköt – megkeményedik, ezért előre ki kell zsaluzni a helyet, ahova a beton kerül.

Láttatok-e már zsaluzást? Miből készítik? Fából.

 

Betonozás:

A beton 7 nap alatt lesz kőkemény.

Betonfajták: közönséges beton, vasbeton, feszített beton, könnyűbeton.

 

Agyagipari termékek

Ide tartoznak a tégla és a cserépféleségek. Agyagból készítik.

  

Már évszázadok óta használják az építkezésben és ma is alapvető építőanyagok.

Tudja-e valaki, hogyan készítették régen a vályogot? A vályog a tégla elődje, pelyvás sárból vetővel (vályogvető) készített szárított agyagtégla.

 

  

A tégla

Régóta termelik, a legolcsóbb építőanyag, és az agyagipari termékek közül a legtöbbet téglát gyártanak.

  

Alapanyaga az agyag.

Az agyagot először megőrlik, utána összekeverik, összegyúrják 15-35% vízzel, amíg homogén anyagot nem kapnak. Néhány napig pihentetik. Ebből a masszából formázzák gépekkel a szabványos méretű téglákat (25 x 12 x 6,5 cm). Utána a téglákat szárítsák, a szabad levegőn vagy szárítókban. Ez után következik az égetésük kályhákban 900 – 1000^oC hőmérsékleten.

Téglafajták:

Dísztégla – selyemtégla: sárga vagy piros színű, mérete olyan mint a hagyományos tégláé. Vakolat nélküli homlokzat készítésére használják.

Üreges tégla: hosszirányban szabályos keresztmetszetű lyukak húzódnak, ezért könnyebbek, mint a tömör téglák. Jobb a hő és hangszigetelő képességük, de teherbíró képességük kisebb.

Válaszfalak építésére használják.

Blokktégla: nagyobb a szabványos téglánál, gyorsabban lehet vele falazni. Jó hő és hangszigetelő.

Betonblokk: betonmasszából öntik különböző alakúra. Súlyosak, hő és hangszigetelő képességük gyenge.

Könnyűbeton blokk: kavics helyett könnyebb anyagokat használnak.

Födémtégla: hasonló, mint az üreges blokktégla, de a keresztmetszetük trapéz alakú. Vasvázas betongerendák közé építik be, majd a támfalra helyezik, és az egészet beöntik betonnal. Így készül az emeletközi födém. Ma már a vasvázas betongerendákat készen lehet venni.

Szilikáttégla: szürkésfehér színű. Homlokzatok, kertek, és olyan falak építésére használják, amelyeket nem kell vakolni.

Cserép: tetőzetek borítására szolgál. Hasonlóan gyártják mint a téglát. Többfajta cserép létezik:

  

• hornyolt cserép,
• hódfarkú cserép,
• orom cserép.

 

Tegola: újabb fajta tetőfedő építőanyag –  bitumenes zsindely.

Befejező rész:

Építőanyagok rajzolása.