Bevezető rész:
A rendszer szó olyan részek (elemek) halmazát jelenti, amelyek együtt alkotnak egy funkcionális egységet.
A mai órán a közlekedési rendszerről fogunk tanulni és
TUDNOD KELL:
- a közlekedési objektumok cél szerinti felosztását;
- összekötni a megfelelő infrastruktúra kiépítésének szükségességét a közlekedésben résztvevők biztonságával
Mit tudunk a közlekedésről? Hogyan osztottuk fel a közlekedést?
A közlekedés nagyon összetett rendszer lehet, amely számos elemet tartalmaz.
A közlekedési rendszer elemei:
– közlekedési utak: vasúti pályák, közutak, vízi útvonalak (természetes és mesterséges), valamint más stabil objektumok: repülőterek, kikötők, dokkok, autóbusz és vasútállomások, üzleti és adminisztratív épületek (raktárak, műhelyek stb.), csővezetékek, távíró- és telefonvonalak, kapcsolótáblák és egyéb eszközök stb.
– közlekedési eszközök: hajók és egyéb vízi járművek, teherautók, autóbuszok, mozdonyok, kocsik, villamosok, trolibuszok, repülőgépek, személygépkocsik stb.
– rakodó és egyéb árú kezelő berendezések: daruk, villás targoncák, szállítószalagok, valamint raklapok, konténerek és hasonló termékek.
– nem anyagi elemek, mint például: emberi tudás, tapasztalat, döntési módszerek a közlekedésben, közlekedési díjak, menetrendek, törvények és egyéb közlekedési szabályok, szerződések, megállapodások és hasonlóak.
Következésképpen a fejlett közlekedés és a fejlett közlekedési rendszer fogalma nem azonosítható. Ha egy ország közlekedési rendszerének számos eleme van: vasutak, utak, repülőgépek, hajók, közlekedési iskolák stb. – azt mondjuk hogy fejlett a közlekedése. De csak akkor, ha ezek az elemek – még ha kevés is van belőle – összekapcsolódnak egy funkcionális egyedülálló egységbe, azt mondhatjuk, hogy annak az országnak van közlekedési rendszere vagy rendszerszintűen szervezett a közlekedése.
Jegyezzük meg:
A közlekedési rendszert a:
– közlekedési objektumok
– közlekedési eszközök és a
– közlekedési szabályzatok (szabályok, előírások, stb.) képzik.
Közúti közlekedési objektumok
Meséljetek arról, hogy régen milyen volt a közlekedés, hogy utaztak az emberek?
Hosszú ideig az emberek gyalog jártak, ösvényeket tapostak ki, azon közlekedtek.
A legelső dolog, amivel könnyítették munkájukat, a nehéz kőtömbök szállítását, farönkök voltak. Így kisebb erővel mozgathatták őket.
Amikor felfedezték a kereket, elkezdett a közlekedés is fejlődni. Kocsikat csináltak és megszelídített állatokkal vontatták őket.
Később, a belső égésű motorok felfedezése után, motoros járműveket építenek.
Ezek után szükséges volt az utakat is kiépíteni, korszerűsíteni.
Ma már el sem tudjuk képzelni az életet közlekedés nélkül.
Fontos szerepe van a gazdasági és kulturális fejlődésben, ezért külön figyelmet szentelnek neki.
Különböző időszakokban más-más megoldások léteztek a szállítás és a közlekedési létesítmények szempontjából.
A mai közlekedési létesítmények korszerűek és megfelelnek a technológia és közlekedés igényeinek.
Utak
A közutak kő, beton és aszfalt burkolatú útfelületek. A szabályokat betartva mindenki szabadon igénybe veheti. Ezért nevezik közútnak.
Az utat a munkálatok előtt meg kell tervezni.
A közút elemei:
- úttest
- útszalag
- forgalmi sáv
- járda
- kerékpársáv
- gyalogos-átkelőhely (zebra)
A közúti hálózatba tartoznak a:
- főút
- regionális út és
- helyi út
A főút: nemzetközi közút, amely a fővárosokat köti össze a gazdaságilag fontosabb városokkal.
A regionális út egy ország gazdasági vidékeit köti össze, vagy valamilyen szempontból különös fontosságúakat.
A helyi út a község területén levő falvakat és településeket köti össze, vagy a község területén a közlekedés szempontjából különös fontosságú.
Az autópálya olyan közút, amelyen csak motoros járművek közlekedhetnek, és külön feltételeknek kell megfelelnie.
- két különálló pályája van, amit fizikailag is el kell választani, vagy kerékvetővel, vagy távolabb építik egymástól;
- egy-egy pályának legalább 2 sávja kell legyen;
- minden forgalmi sáv szélessége legalább 3,75 m kell legyen;
- segéd és veszteglősávokat kell építeni;
- több közúti jelzőrendszere kell legyen;
- rendezett parkoló;
- üzemanyagtöltő állomás;
- motel;
- üzlet;
- mentőállomás, …
Alagutakat, hidakat, alul- és felüljárókat, völgyhidakat építenek, hogy leküzdjék az akadályokat. Ezek mind közúti objektumok.
Hidak
A híd olyan építmény, amely lehetővé teszik az emberek és állatok átjutását folyók, csatornák, kanyonok, hegyszoros, völgy, út, vasút, folyó, egyéb víztömeg felett.
Völgyhíd – viadukt
Olyan hídszerű építmény, melyet másikút fölé, száraz vízmosások fölé, kanyonok fölé építenek
Alagút
Az alagút közlekedésre, szállításra, tárolásra vagy egyéb különleges célra szolgáló hegybe, folyó-, tenger alá fúrt átjáró.
Autóbusz állomás
Autóbusz-pályaudvar, az autóbuszok és utasok fogadására kialakított építmény.
A peron aszfaltburkolattal ellátott felület az autóbusz-állomáson és az utasok felszállására és leszállására szolgál.
Üzemanyagtöltő állomás – benzinkút
A gépjárművek üzemanyag ellátását szolgálják.
Vasúti közlekedési objektumok
Vasúti pálya
A vasúti pályát egy vagy több sínpár alkotja.
A vasútvonalakat is hasonlóan építik, mint a közutakat.
A vasúti pálya áthalad hidakon, alagutakon, völgyhidakon (7.6 ábra), hegyszorosokon, folyóvölgyeken és mocsaras terepen.
A vasúti pályának jó minőségűnek kell lennie, állandóan kell ellenőrizni őket, hogy a vonatok biztonságosan közlekedjenek.
A korszerű vonatok sebessége meghaladja a 300 km/h, korszerű gyorsvasutakat építenek – Japán a vezető ország.
Vasútállomás
A vasútállomáson kereszteződnek a vasúti vonalak, a vonatok itt haladnak el egymás mellett, az utasok felszállása és leszállása itt folyik, az árú ki és berakodása itt történik, és itt állítják össze a szerelvényeket
A korszerű vasútállomások önműködő vezérlőrendszerrel épülnek.
A nagyobb vasútállomásokon rendező pályaudvarok épülnek, ahol összeállítják a vonatszerelvényeket.
Ha szükséges, különleges vasutakat építenek:
- földalatti vasutat – metrót,
- magasvasutat,
- hegyi vasutat.
Ezeket olyan helyeken építik, ahol a forgalom mag van terhelve. Hol, milyen helyen van nagy forgalom?
A vízi közlekedés objektumai
A kikötők a vízi közlekedés objektumai.
Folyókon vagy tengerek partján építik, a hajók biztonságos kikötésére szolgálnak.
Itt szállnak ki és be az utasok, az árú ki és berakodása is a kikötőben történik. A hajók az üzemanyagot és más szükséges dolgokat (élelmet, vizet,..) is itt veszik fel.
A kikötőket olyan helyeken építik, ahol jó a vízi és a szárazföldi összeköttetés, mert a hajók kikötéséhez fontos, hogy a víz mély legyen (mert különben megfeneklenek a hajók).
Révkapitányság gondoskodik a megfelelő jelzőrendszerről.
Fontos jelzőberendezések a világítótornyok.
A kikötők lehetnek:
- folyami kikötők, 7.11 ábra
- tengeri kikötők 7.10 ábra.
A légi közlekedés objektumai
A repülőterek – légikikötők a légi közlekedés objektumai.
Feladatuk:
- repülőgépek le- és felszállása,
- gépek javítása,
- az utasok, az üzemanyag és a rakomány felvétele
- a légi közlekedés szabályozása és irányítása.
A légi útvonal egy bizonyos részén (repülőterek közelében) a repülőterek átveszik a repülőgépek irányítását, kommunikálnak a személyzettel, hogy a leszállás biztonságos legyen.
Láttátok-e filmekben, hogy ez hogyan történik?
A repülőtér részei:
- kifutópálya – 2000 m-ig, / 7.13 ábra
- irányítótorony / 7.13 ábra
- épület az utasok és teherforgalom lebonyolítására /7.15 ábra
- gépcsarnok – a gépeket itt parkolják és javítják.
Befejező rész: Közlekedési létesítmények rajzolása.
Műszaki és technológiai ismeretek 